Gótikus épitészet8
Ismeretlen író 2006.09.16. 11:51
...
A kölni dóm nagyjából az amiens-i székesegyház mintáját követi, noha tágasságban és magasságban fölülmúlja. Építése 1248 és 1560 közé tehető. Jól látható, mint bújik meg a tetőzet szegélye a fiatornyok és a nagy ablakokat koronázó oromzatok pazar sokasága mögött, és hogyan borítja el a túláradó díszítés a nyíl módjára kihegyezet tornyokat. A csodálatos látvány mellé monumentális méretek párosulnak. A főhajó 70 méter hosszú, az 1880-ban befejezett tornyok mintegy 157 méteresek. A kölni dómban őrzik a katolikus egyház legféltettebb ereklyéit, a három királyoknak tulajdonított földi maradványokat.
Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg. Részben a ciszterciek, majd a kolduló rendek, ferencesek és domonkosok építkezései révén a 13. század folyamán terjed el, jobbára Észak-Itáliában és a francia Anjouk nápolyi királyságában, majd a 15. század derekáig marad uralkodó, megőrizve a helyi sajátosságokat. Az itáliai gótikus építészet jellemző, jelentős egyházi emlékei közé tartozik a sienai székesegyház. A francia katedrális-gótikát a milánói dóm követi. A világi építészet egyik kiemelkedő emléke a velencei dózse-palota.
Siena: Székesegyház. A város legmagasabb dombján 1229 és 1317 között több ütemben épült, de csak a 14. század végén fejezték be teljesen. Háromhajós, bazilikális hosszházához háromhajós keresztház és - korábbi templom fölé épült - háromhajós, egyenes záródású szentély kapcsolódik. A hossz- és a keresztház metsződésében négyezet helyett a főhajó szélességével egyező oldalhosszúságú, hatszögű kupolatér helyezkedik el. Ezt tizenkétszögű cikkelyes kupola fedi. Itáliában először itt épült a hosszház teljes szélességével egyező átmérőjű, hangsúlyos központi tér. A kedvező térhatás ellenére a hatszögalaprajz szervetlenül illeszkedik a térrendszerbe.
|