Egyedűl a sötétben
Ismeretlen író 2006.12.27. 13:55
...
Egyedül a sötétben
Sötét, kis utcákon bandukolok, S hiába sikítozok, Nem jön értem senki. Nem hiányzom senki emberfiának. Se egy fűszálnak, se egy madárnak. Egyedül vagyok. Félek. Szerencsére a remény kis lángját itt tartom kezemben, Hogy megvilágítsa előttem utamat, Merre az árnyékok is nyúlanak. Mind más és más. Legtöbbjük miért ilyen ijesztő? Itt újra kicsinek érzem magamat. Nem hallja senki a hangomat. Ismerős arcok tűnnek el a pocsolyákban, S hagynak itt, a kis utcákban. Egyszer, talán sétálhatok én is a fényben. Addig is bandukolok, Itt, Egyedül, a sötétben.
|